A világ változik, sajnos ezt bizonyos szervezetek - ebben az esetben a Katolikus Egyház – nem hajlandó észrevenni. Félreértés ne essék! Nem vagyok a híve annak, hogy manapság szinte divat homoszexuálisnak lenni, azt sem gondolom, hogy egy gyereknek ne kéne egy (nőnemű) anya és egy  (hímnemű) apa. Ugyanakkor hiszek abban, hogy az embernek joga van eldönteni, hogy hogyan szeretne élni, miben és milyen formában hisz.

Már nincs középkor amikor a papok azt hazudhatták, hogy csak az egyház által kerülhetünk közel Istenhez. Az egyház léte veszélyben van. De ennek ellenére nem liberalizálná magát, újragondolva némely dogmát, hanem inkább támad mint egy sarokba szorított vadállat.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia állásfoglalása szerint „a bejegyzett élettársi kapcsolatról” szóló törvényjavaslat veszélyes a társadalom alapvető intézményére a családra. Derék dolog aggódni a társadalomért és a családért, meg emlegetni természeti törvényeket. Csak hát a cölibátus sem egy természetes állapot, és aki ebben él, annak  nem sok fogalma lehet arról, hogy hogyan is működik egy család (még akkor sem, ha Ő is – jobb esetben – ebben az életközösségben nőt fel).

Ha valakik együtt akarnak élni, azt igen is tehessék meg! Ez nem azt jelenti, hogy alkalmasak arra, hogy megfelelő környezetet biztosítsanak egy gyerek felnevelésére, de ez a javaslat nem is erről szól! Ez arról szól, például, hogy az orvos felvilágosítást adhasson annak az embernek az állapotáról, akivel  sikerült több éven keresztül átvészelni az élet viharait, aki támogatást adott olyankor is amikor más nem. Ilyen esetben nem számítanak a nemek.

Ha már ennyire aggódunk a társadalomért és a családért, akkor íme egy javaslat:
Mondjon le az egyház az adóból befolyt összegekről! Mivel Magyarország keresztény, a hívek úgyis fent fogják tartani az egyházat, persze csak ha tényleg szükség van  – ilyen formában – erre az intézményre. A megtakarított összeget pedig adjuk a szegényeknek, ez passzol Jézus tanításaihoz, csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket, növeli a gyermekvállalási kedvet és a családok is stabilabb közösségek lesznek, amennyiben nem kell napi anyagi gondokkal küzdeniük.

Valahogy megint a „Vizet papol, bort iszik” mondás jutott eszembe, nem is értem miért...